Mint azt tudjátok kiskorom óta megvan a magam kis helye. A rólam szóló könyvben olvashattok is arról, hogy hogyan szöktem meg erről a lekerített részről. A kert hátsó része teljesen le van nekem kerítve. Sőt azóta van egy saját alma és barackfám is. Ezekről a fákról amikor csak megéhezek, megeszem a gyümölcsöket. Nagyon imádom mind a kettőt!
Most reggel sokkal hidegebb volt, mint ahogy eddig reggelente volt. Korábban fel is keltem, hogy megnézzem, mi történt. Ezt a jó időt. Sokkal jobban szeretem a hideget, mint a meleget. Reggel mindig jön ki hozzám a gazdi és megyünk ki a rétre sétálni. Most viszont annyira megörültem a jó időnek, hogy úgy gondoltam, hogy már el kellene indulnunk.
Elkezdtem kiutat keresni magamnak. Sajnos a régi ládák már nem voltak ott, ezért azokon át sem tudtam mászni. Körbe néztem, vajon mit használhatnék. Az almafa! Megpróbáltam rá felágaskodni, hogy ki tudjak ugrani a kerítésen. De az ág sajnos túl gyenge volt, és a pihe súlyom alatt letört és még pár alma le is potyogott. Az almákról majd később gondoskodom, most viszont más kiutat kell keresnem.
Fel alá sétáltam, amikor megláttam a következő lehetőséget. Ha felugrok a házamra, onnan esetleg ki tudok ugrani. Így megpróbáltam ezt is. Sajnos hasonlóan sikerült ez a próbálkozásom is. A házra még felálltam, de nagyon messze volt a kerítés, tudtam, hogy ezt a távolságot nem tudom átugrani. Viszont ekkor megpillantottam a menekülést jelentő helyet. Mégsem volt hiába a próbálkozás! Az ajtóm mellett volt egy kis rész a kerítésnél, ahol nem teljesen ért le a földre. Meg kell próbálnom kijutni. Addig nyomkodtam az orrommal a kerítést felfele, amíg a fejem már befért alá. Innentől tudtam, hogy nyert ügyem van. Kicsit kapartam, és az egész testem át is fért a kerítést alatt. Milyen ügyes vagyok! – gondoltam magamban.
Izgalmamban gyorsan rohantam még pár kört az udvarban. Ekkor láttam, hogy egy idegen férfi bejön és valami papírokat tett le az egyik ajtónk elé. Ez most annyira nem érdekelt, hiszen én már a réten akartam lenni, a gazdival. Ezért oda mentem az ő ajtajukhoz és vártam. Rövidesen egy kis zajra lettem figyelmes, és rögtön ugrálni kezdtem. Sajnos csak a mama volt az. Ő kijött és teljesen elkerekedtek a szemei, hogy én is ott vagyok. Erre ő kiment a papírokért, bevitte azokat. A gazdival sem mentünk el reggel a rétre valamiért. Délután viszont mindenért kárpótolva lettem, és egy sokkal hosszabb kirándulásra mentünk el.